125 évvel ezelőtt, 1896. május 2-án nyitotta meg kapuit az Ezredéves Országos Kiállítás, a Honfoglalás millenniumának évében tartott rendezvénysorozat egyik legfontosabb eseménye. A Városligetben 520 ezer négyzetméteren berendezett, fél éven át megtekinthető nagyszabású kiállítást az uralkodó, I. Ferenc József osztrák császár és a magyar király nyitotta meg. A rendezvényen több mint kétszáz pavilonban mutatták be Magyarország ezer évének történelmi és kulturális örökségét, valamint a korabeli magyar ipar teljesítményét. Az eseményre nem csak Ausztria-Magyarország területéről, hanem külföldről is vártak látogatókat, annak megnyitását angol nyelven is hirdették.

A kiállítás jellemzően fából készült pavilonjait – amelyeket ma inkább közepes méretű épületeknek neveznénk – két főcsoportba rendezték. Az I. főcsoport alkotta a történelmi kiállítást vagy Történelmi Épületcsoportot, ahol ideiglenesen felépített, a magyarországi román, gótikus és reneszánsz stílust megidéző, mérethű épületeket tekinthettek meg a látogatók. Ezek közé tartozott Vajdahunyad vára is, amelynek egy részletét az erdélyi eredeti mintájára ugyancsak fából építettek meg. A kiállításrész olyannyira elnyerte a látogatók tetszését, hogy lebontását követően 1904 és 1908 között ismét felépítették az épületeket, ezúttal tartós anyagokból. A köznyelvben azóta a teljes épületcsoportot Vajdahunyad várának nevezik. Itt kapott helyet az 1907-ben megnyitott Magyar Mezőgazdasági Múzeum is.

A II. főcsoport a jelenkori kiállítást foglalta magába, amely a századforduló Magyarországának sikereit volt hivatott bemutatni. Ezen belül 19 csoportba osztották be a pavilonokat, olyan területeket mutatva be, mint a képzőművészet, az irodalom, az iskolarendszer, a bányászat, a gépipar, a közlekedés és az építőipar. A jelenkori kiállítás részét képezték a hagyományos magyar népi életmódot bemutató pavilonok is. Önálló pavilonja volt Budapestnek, ahol a főváros megelőző évtizedekben elért fejlődéséről és jövőbeni terveiről lehetett tájékozódni. Az igazságügyi pavilonban Werbőczy István Hármaskönyvét is kiállították. A jelenkori kiállításnak is sokáig megtalálható volt az öröksége a Városligetben. Ez volt a Magyar Közlekedési Múzeum, amelynek korábbi főépülete a kiállítás Közlekedésügyi Csarnokából nőtt ki, és hivatalosan 1899-ben nyitották meg. A 2016-ban lebontott épületet a X. kerületben, nagyobb területen építik újjá, korábbi helyén pedig a Magyar Innováció Háza nyílik majd meg.

A rendezvényen szórakozási lehetőségeket is biztosítottak az érdeklődők számára. Egyebek mellett léghajóra és elektromos kisvasútra is fel lehetett szállni.

A Millenniumi Kiállítást 1896 májusa és novembere között 5 823 636 látogató tekintette meg.