Magyarországon az 1848. évi áprilisi törvénycikkek szentesítésével parlamentáris, népképviseleten alapuló, demokratikus, alkotmányos államberendezkedés jött létre és az Országgyűlésnek felelős kormány kezdte meg működését.

A Batthyány-kormány jó ideig semmiféle saját orgánummal nem rendelkezett. 1848 áprilisában a kormány már határozott egy hivatalos lap megindításáról, eleinte azonban még a Pesti Hírlap közölte „hivatalos” rovatában a kormány rendeleteit. A hivatalos lap terveinek elkészítésére Bajza Józsefet (1804-1858), az akkori Nemzeti Színház igazgatóját, és Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténészt kérte fel Szemere Bertalan belügyminiszter. El is készítették javaslatukat, azonban a Közlöny szerkesztését nem vállalták. A szerkesztői feladatokat végül Gyurmán Adolf (1813-1869) újságíró, jogász, miniszteri tanácsos vállalta.

Ilyen előzmények után 1848. június 8-án, Pesten jelent meg az első magyar hivatalos lap, a Közlöny, amelyet a belügyminiszter irányításával és felügyeletével szerkesztettek. A feladata az volt, hogy a kormány hivatalos rendeletei és intézkedései minél gyorsabban eljussanak az országban mindenhová. A közlöny első száma részletesen meghatározta a lap programját és szerkezetét: Ilyen előzmények után 1848. június 8-án, Pesten jelent meg az első magyar hivatalos lap, a Közlöny, amelyet a belügyminiszter irányításával és felügyeletével szerkesztettek. A feladata az volt, hogy a kormány hivatalos rendeletei és intézkedései minél gyorsabban eljussanak az országban mindenhová. A közlöny első száma részletesen meghatározta a lap programját és szerkezetét:

„Az újabb kor fejleményei és alkotmányos király jogszeretete megadák a’magyarnak azt, miután olly rég sóvárgott: a’felelős nemzeti kormányt. A’ hon végzete ezentúl kizárólag a’ magyar kormány kezében van, ’s e’kormány fenállhatásának egyedűli alapja: a nemzet többségének rokonszenve és bizalma. (…) A’nemzetnek és alkotmányos kormányának együtt kell élniök, együtt kell — ha kell—halniok! ’S hogy a’kormány és nemzet ezen solidaritása minél inkább megszilárduljon, a’kormány elismeri, miszerint minden eljárása a’ nyilvánosság birószéke elébe tartozik. A’kormány nem irtózik e’nyilvánosságtól, sőt tudja, hogy e’ nyilvánosság első életszüksége. ’S ime ezért van szüksége hírlapi orgánumra, melly által a’nemzettel folytonos érintkezésben legyen. Ezen orgánum a’hivatalos „KÖZLÖNY“ leend (…)”

A Közlöny legfontosabb rovata a Hivatalos rész volt, amely a rendeleteket, a parancsokat, a körleveleket, a proklamációkat, a köröztetéseket és a hivatalos hirdetményeket tette közzé. A lap Félhivatalos része rendelettervezeteket foglalt magában, a Nem hivatalos részben pedig a belföldi és külföldi tudósítások kaptak helyet. A lap az országgyűlésről, annak lefolyásáról is hű képet adott, teljes egészében közölte a képviselőházi és főrendiházi beszédeket. A külföldi tudósítások rovata változó terjedelemben, de gyakran elég részletesen számolt be, főleg a Habsburg Birodalom többi országaiban, valamint Németországban és Franciaországban történtekről.

A Közlönyt 1848-ban és 1849. június 5-től július 8-ig a Királyi Magyar Egyetemi nyomdában szedték és nyomták. 1849-ben pedig, amikor nem Budapesten szerkesztették, az Állami Nyomdában készült. Pontos adatok nincsenek arról, hány példányban állította elő az Egyetemi Nyomda a Közlönyt. Az első időkben az előfizetők száma 3000 és 4000 ezer között mozgott, s mintegy 200 ingyen példányt osztottak szét a minisztériumok, tudósítók és egyéb hírlapok szerkesztősége között. A lapra elsősorban a hatóságok fizettek elő: vármegyék, városok, alispáni hivatalok.

Első hivatalos lapunk sorsa, akárcsak a nemzeté, összeforrt a szabadságharccal. A lap a kormány szócsöveként minden eszközt felhasznált arra, hogy az országot tájékoztassa az eseményekről, és ha kell, felrázza a népet. Ezért találunk benne hadi eseményeket magyarázó, hazafiságra buzdító írásokat, sőt riportokat is, e mellett a kibontakozó szabadságharc nyomán egyre több helyet foglalnak el a honvédtisztek és nemzetőrtisztek levelei és kinevezései is.

1848 decemberében a Közlöny politikai irányítását Kossuth vette kézbe. A lap közölte Kossuth december 17-i felhívását a nemzetőrség ügyében, és lehozta Petőfi Sándor Csatadal című költeményét, illetve a képviselőházhoz intézett beszédét.

A Közlöny 1849 januárjában a kormánnyal együtt Debrecenbe költözött, itt jelent meg az 1849. évi 1. szám az Állami Nyomda betűivel. Debrecenben június 3-áig szerkesztették a lapot, összesen 122 szám jelent meg itt. Később, június 5-étől július 8-áig a lapot ismét Budapesten készítették.

A Közlöny Debrecenben valódi politikai lappá kezdett fejlődni, ám ezzel egyidejűleg megtartotta a hivatalos részeket is. Közölte a Honvédelmi Bizottmány felhívásait és más megnyilatkozásait, emellett állást foglalt a március 4-i Olmützi Alkotmánnyal kapcsolatban is, mely szerint a hivatalos sajtó is a függetlenség kimondását kezdi előkészíteni. A képviselőház 1849. április 14-i, történelmi jelentőségű üléséről, Kossuth beszédéről és a trónfosztó határozat kimondásáról a Közlöny április 17-i száma közölt beszámolót, majd több cikkben méltatta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

1849. június elején a Közlöny visszatért a fővárosba. Július 1-jével új felelős szerkesztő került a lap élére Emődi Dániel (1819-1891) személyében, aki fiatal jogászként a márciusi ifjak csoportjához tartozott, Petőfivel is barátságban volt. Világos után ügyvédként és hírlapíróként dolgozott, később a Sárospataki Jogakadémia tanára lett. Szemere Bertalan a Közlöny 1849. július 1-jei számában az alábbi nyilatkozatában jelölte ki a lap új irányát:

„Az uj viszonyok uj feladatot tűztek ki a hivatalos lapnak. Akaratom, hogy azokat a Közlöny megoldja; szüksége van rá a’ nemzetnek, a’ szerkesztőnek ereje van hozzá;

Ennélfogva a’ hivatalos lapra nézve a’ következő elveket állapitám meg.

1. Miután a’ háborúk zivatarai miatt a’ hírlapokra általában nem történik előfizetés, úgyhogy postán a legolvasottabb hírlap alig bir kétszáz előfizetővel, azonban kell, hogy a’nemzet az eseményekről és rendeletekről értesittessék: a’hivatalos lap minden községnek, melly bizonyos népességgel bir, ingyen fog megküldetni.

Sőt a’ táborokba is olly számmal fogom elküldeni, hogy hazánk védei is ismeretére jussanak mindannak, a’ mi érdekli a’ szent földet, mellyért véröket ontják.

2. Kétségkivüli, hogy mivel a’ Közlöny legszámosabb példányban küldetett, mivel leghűbb, ’s legkimeritebb rajzát adta a’ történeteknek, mivel legbiztosabban eljutott a’ nép közé, a’ nagy közönségre a’ legnagyobb hatással volt. Ezért találtam szükségesnek, hogy vele egy melléklap jelenjen meg, melly a’ nép józan eszéhez mért fejtegetéseket foglaland magában.

Egyszersmind intézkedtem, hogy ezen czikkei ünnep és vasárnapokon a’ nép előtt nyilván felolvastassanak.

3. A’ Közlöny ezután nemcsak a’ rendeleteknek lesz közlője, hanem a’kormány elveinek is képviselője. Fogja vallani mindig a’ kormány elveit; fogja azokat magyarázni, fejtegetni, védeni, ha kell; fogja a’ nemzetet tájékozni a’ kormány politikájára nézve. Nem felel ugyan a’ kormány minden tételéért a' szerkesztőnek, de a’ czikkek irányának a’ kormányéval nem szabad ellenkezni. E’ szerint a’ hivatalos lap uj stádiumba lép, uj életet kezd, cselekvő állásba helyezi magát,’s bajnoka, véde, képviselője, magyarázója leend a’ kormány elveinek, tehát mindig azon hatalomnak, melly a’ nemzet többsége által fog fentartatni.”

A Közlöny utolsó pesti száma, 147. száma 1849. július 8-án jelent meg mindössze egyetlen oldalon, majd a kormánnyal együtt a Közlöny és az Állami Nyomda is vándorolni kényszerült Szegedre.

Innen a kormány, vele együtt pedig a hivatalos orgánuma is tovább menekült Aradra. Az lap utolsó, 165. száma itt jelent meg 1849. augusztus 11-én.

Első hivatalos lapunk, amely a polgári alkotmányosság egyik fő ismérve, komoly sajtótörténeti és politikatörténeti jelentőséggel bír, és hivatásához méltóan az utolsó pillanatig szolgálta a magyar függetlenség és szabadságharc ügyét.

Felhasznált irodalom

Közlöny 1848-1848. Magyar Jogi Portál: https://konyvtar.parlament.hu/kozlony-1848-1849

A magyar hivatalos közlöny kiadásának története. A Közlöny az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatt. In: A magyar hivatalos közlöny 150 éve: [1848-1998]. Budapest: Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1998. p.9-16.
OGYK jelzet: KK II/101 * 570.341 * 570.343

Windisch Éva, V.: Közlöny, 1848-1849: a forradalom és szabadságharc hivatalos lapjának története. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1958. 92 p. (Értekezések a történeti tudományok köréből, Új sorozat; 8.)
OGYK jelzet: 346.813 * 500.375:8

A Közlöny az Országgyűlési Könyvtár állományában: Közlöny: hivatalos lap. Pest: [s.n.], 1848-1849.
Van:1848:1-203, 1849:1-165. - Muzeális dokumentum. - Megjelenés helye: 1849: I.1-VI.3: Debrecen, 1849: VI.5-VII.1: Bp., 1849: VII.13-VII.29: Szeged, VIII.5, VIII.10-11: Arad OGYK jelzet: A4/9696 (MPGY-gyűjtemény, Pulszky-terem)
http://opacplus.ogyk.hu/permalink/f/h9en5r/OGYK000449047

Elektronikus elérés az ADT-ben (előfizetéses): https://adt.arcanum.com/hu/collection/Kozlony/