Az Országgyűlési Könyvtár Magyar Parlamenti Gyűjteményében őrizzük az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc közel 700 darab aprónyomtatványát (manifesztumok, proklamációk névvel). A 154 éves könyvtár állományába a 19. század végén kerültek be ezek a dokumentumok, vannak köztük Pesten, Budán, Győrött, Kecskeméten, Kassán kiadottak is. A muzeális korú aprónyomtatványok zömében magyar nyelvűek, de találunk köztük német, szlovák, horvát, román nyelvű kiáltványokat is. A forradalom 150. évfordulója alkalmából restauráltattuk az egész állományt, és méret szerint dobozokban, fektetve tároljuk. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulóján ezekből csemegézünk.

1848. március 15-ei keltezéssel történt meg a 12 pont közzététele Pest város Közgyűlésének elfogadó határozatával együtt (jelzete: 304.698:1:2:1). Az aláírók Rottenbiller [Lipót] Leopold választmányi elnök; Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Egressy Samuel, Irinyi József, Staffenberger István, Molnár György, Irányi Dániel, Vasváry Pál, Petőfi Sándor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Kacskovics Lajos voltak. A két oldalas mű mérete: 39 x 22,5 cm.

A bécsi forradalom híre március 14-én jutott el Pestre, ahol az Ellenzéki Kör és a Pilvax kávéház radikális fiatalsága már napok óta szerkesztette a 12 pontot: „Mit kíván a magyar nemzet?” címmel. Március 15-én reggel, a 12 pontot is magában foglaló kiáltvány befejezése után a fiatalok a Pilvax kávéházhoz mentek, mellükön háromszínű kokárdát viselve, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. A költeményt nagy tetszéssel fogadták társai. A kávéházból elinduló tíz-tizenöt főhöz folyamatosan csatlakoztak az emberek, az Egyetem téren már több ezren hallgatták az újra elszavalt Nemzeti dalt és a proklamációt. A számban és lelkesedésében is egyre gyarapodó tömeg Landerer és Heckenast nyomdájához indult, hogy kinyomtassa a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Délután hatfős tárgyalóbizottságot alakítottak a Pest Város tanácsával való egyezkedésre. A tanácsterembe betóduló 300 fő és az épület előtt várakozó tömeg hatására a városi tanács elfogadta a 12 pontot, majd aláírta és lepecsételte annak egyik kinyomtatott példányát. Röplapokon jelentek meg a márciusi sajtó első, cenzúrázatlan termékei: a 12 pontot magában foglaló ,,Mit kiván a magyar nemzet" és a „Nemzeti dal”. Az első példányokat a nyomdaépület ablakaiból szórták Vasvári Pál és társai az utcán hullámzó tömeg közé. A 12 pont ,,a polgári demokratikus átalakulás átfogó programja", ennek első pontja a sajtószabadság és a cenzúra eltörlésének követelése volt, hiszen a 12 pontot írók állították össze, akik a cenzúra nyomását gyakran érezhették saját bőrükön is, valamint tudatában voltak a sajtó közvélemény-formáló és nevelő erejének, így tudták, hogy ennek kiaknázása minden forradalmi megmozdulás döntő tényezője.

1848. április 11-én, az utolsó magyar rendi országgyűlésen V. Ferdinánd király elfogadta az úgynevezett „áprilisi törvényeket”. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, amely biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését, és Magyarországot lényegében rendi államból parlamentáris állammá alakította.