Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Ízelítő külföldi könyvújdonságainkból – jogtudomány

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2024-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal a jogtudományi témájú köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Constitutional Review in Central and Eastern Europe: Judicial-Legislative Relations in Comparative Perspective

Constitutional Review in Central and Eastern Europe: Judicial-Legislative Relations in Comparative Perspective. London; New York (N.Y.): Routledge, 2024. xvii, 329 p.
OGYK jelzet: KK III/2987

A Routledge Kiadó gondozásában megjelent összehasonlító jogi tanulmánykötet szerkesztője Pócza Kálmán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, valamint a Mathias Corvinus Collegium Alkotmánypolitikai Műhelyének vezetője. Emellett annak a JUDICON-EU projektnek a vezető kutatója, amely projekt keretében az ismertetett mű is megszületett.
Az alkotmánybíróság és a parlamenti többség között a közelmúltban több európai országban is viták alakultak ki, melyek felkeltették a nemzetközi érdeklődést a bíróságok és a törvényhozás közötti kapcsolat iránt.
Néhány politikus azzal érvel, hogy a bíróságok túl nagy hatalmat szereztek, és a politika rendkívüli mértékben eljogiasodott. A kötetben szereplő tanulmányok alaposan és szisztematikusan vizsgálják azt, hogy ez a hatalmi aggregáció milyen mértékben korlátozhatja a meghatározó politikai szereplők mozgásterét. A bírói döntések sokféleségének feltárására és azok erejének mérésére a mű szerzői olyan módszertant dolgoztak ki, amely árnyaltabb képet ad az alkotmánybíráskodás gyakorlatáról Közép- és Kelet-Európában 1990 és 2020 között.

A tanulmánykötet felbecsülhetetlen értékű forrás az empirikus jogi kutatásokat végző és az összehasonlító alkotmányjog területén dolgozó kutatók, valamint a politika eljogiasítását (judicialization of politics) és a bíróságok politikai színezetét, politikai átitatottságát (judicial politics) érintő kérdések iránt érdeklődő politológusok számára. A könyv társkötete, mely további kilenc nyugat-európai országot vizsgál hasonló kérdések tekintetében, szintén elérhető a könyvtárban: http://opacplus.ogyk.hu/permalink/f/h9en5r/OGYK001067824

Between Immunity and Impunity: External Accountability of Political Elites for Transnational Crime.

Yuliya Zabyelina: Between Immunity and Impunity: External Accountability of Political Elites for Transnational Crime. Cambridge University Press, 2024. xxix, 265 p.
OGYK jelzet: 935.252

Hogyan használják a legfelső szinteken alkalmazott köztisztviselők a nemzetközi jog által számukra biztosított, külföldi joghatósággal szembeni mentességet? Hogyan teszi lehetővé számukra a mentelmi jog, hogy meghiúsítsák a nyomozást és a külföldi bíróságokon folyó tárgyalásokat? Milyen válaszlépések léteznek az ilyen magatartások megelőzésére és büntetésére? A kötet szerzője, Yuliya Zabyelina feltárja a transznacionális bűncselekményekben bűnrészes politikai elit büntetlenségének bonyolult rétegeit. Az állam- és kormányfőket, minisztereket, diplomatákat és nemzetközi köztisztviselőket érintő ember- és kábítószer-kereskedelem, korrupció és pénzmosás eseteinek vizsgálatával kimutatja, hogy annak ellenére, hogy a nemzetközi jogi immunitás akadályozza, vagy késlelteti az igazságszolgáltatást, az elszámoltathatóság eszközei széles körűek és megkerülhetetlenek. Ez a közérthetően megfogalmazott, olvasmányos kötet újszerű megvilágításban láttatja a hatalom, a törvénytelen gazdagság és a büntetlenség közötti szoros kapcsolatot a téma iránt érdeklődő olvasók számára. A szerző kutatásaiban a bűnözés és az igazságszolgáltatás nemzetközi egymásra hatását vizsgálja, valamint azt, hogy a globális trendek és erők hogyan hatnak az egyénekre, a közösségekre és a társadalmakra világviszonylatban. Interdiszciplináris megközelítése a nemzetközi jog, a kriminológia és a szociológia elméleti alapjaiból és módszertanából merít. Jelen művét számos díjjal tüntették ki, többek között az Association for the Study of Organized Crime (IASOC) nevű szervezet e műnek ítélte 2024 legjobb könyvének járó díját, az „Amerikai Kriminológiai Társaság (ASC) Nemzetközi Kriminológiai Osztálya pedig 2024. évi Kiváló Könyve díjban részesítette.

AI and the Rule of Law: the Necessary Evolution of a Concept

Paul Burgess: AI and the Rule of Law: the Necessary Evolution of a Concept. Oxford [etc.]: Hart Publishing, 2024. xi, 181 p.
OGYK jelzet: KK III/1766

A mesterséges intelligencia és a jogállamiság fogalma külön-külön a gyakran kutatott témák között szerepel, de a kettő együtt, egymásra hatásában ritkán vizsgált terület. Ez a kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen módon kell fejlődnie a jogállamiság fogalmának ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia „hatalomgyakorlása” ne váljon önkényessé és ellenőrizetlenné.
A szerző bemutatja a jogállamiság fogalmának fejlődését Arisztotelész, Locke, Dicey, Hayek Fuller és Raz értelmezésein keresztül. Láthatjuk a jogállamiságnak múltra és jelenre gyakorolt hatását, megvizsgálja, hogy mi is az a Mesterséges Intelligencia, hogyan működik, és mivé válhat a jövőben. Egyes fejezetekben kitér az algoritmusok, a gépi tanulás, az algoritmikus döntéshozatal fogalmaira is. Tanulmányozza továbbá a mesterséges intelligencia hasznosításának lehetőségeit, a hatékonyabb hatalomgyakorlás érdekében. Ezen belül áttekinti a mesterséges intelligencia közigazgatási döntéshozatalba, az elsődleges és másodlagos jogalkotásba történő bevonásának jogállamisági vetületeit.
A könyv alapállítása, hogy a jogállamiság évszázadok óta az a fogalom, amely véd az önkényes hatalomgyakorlás ellen. A mesterséges intelligencia viszont az emberek által nem ellenőrzött hatalomgyakorlásnak nyit teret, így megkérdőjelezheti a koncepció azon képességét, hogy ez a védelmet nyújtsa.
Paul Burgess az ausztrál Monash University tanára. Kutatási területe a mesterséges intelligencia, a technológia és a jogtudomány összefüggéseinek vizsgálata.

International Humanitarian Law

Marco Sassòli: International Humanitarian Law: Rules, Controversies, and Solutions to Problems Arising in Warfare. 2. ed. Cheltenham; Northampton, MA: Edward Elgar, 2024. liii, 741 p. (Principles of international law)
OGYK jelzet: KK III/9721

A nemzetközi humanitárius jog meghatározó alapművének második, alaposan átdolgozott második kiadásában Marco Sassòli, a téma vezető szakértője értékeli a nemzetközi humanitárius jog alkalmazását az ellenséggel szembeni hadviselés módját illetően, valamint foglalkozik az olyan hagyományos megkülönböztetések helytállóságával, mint például a nemzetközi és a nem nemzetközi fegyveresek konfliktusok vagy a civil személyek és a harcoló felek közötti különbségtétel.
Marco Sassòli 2004 óta a Genfi Egyetem nemzetközi jog professzora, emellett 2013-tól a Nemzetközi Jogászbizottság (ICJ) egyik biztosa, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének különleges tanácsadója a nemzetközi humanitárius jog területén.
Az itt bemutatott második kiadás a szerző gyakorlati tapasztalataira támaszkodva tárgyalja a személyek bizonyos kategóriáit, illetve csoportjait védő szabályokat, köztük a hadifoglyokkal kapcsolatos előírásokat, emellett elemzi az ellenséges hadviselés különböző fajtáira vonatkozó rendelkezéseket és a pusztítás jogszerűtlenségének megállapításával kapcsolatos nehézségeket.
Lényeges megemlíteni, hogy a mű új kiadása már figyelembe veszi az Oroszország és Ukrajna közötti fegyveres konfliktust, megvizsgálja azt, hogy mi maradt a semlegességből, és kiáll az agresszió tilalma és a mindkét fél által betartandó humanitárius szabályok szigorú elkülönítése mellett, amelyeket azonban a tengeri hadviselés területén még árnyalni kell. A szerző új fejezetekben vizsgálja a nemzetközi humanitárius jogot a fogyatékkal élők, a harcterekkel és a humanitárius folyosókkal, valamint a média szerepével összefüggésben. Érinti az a kérdést is, hogy miként érvényesülhetnek a nemzetközi humanitárius jog szabályai a világűrben, valamint, hogy megvalósítható-e hatékony emberi ellenőrzés az önműködő halálos fegyverek felett.
A mű világosan és közérthetően felépített új kiadása alapvető fontosságú olvasmány a nemzetközi humanitárius jog területén hallgatók és kutatók számára, de nélkülözhetetlen forrást jelent az emberi jogokkal foglalkozó gyakorló szakembereknek és a katonai szakértőknek csakúgy, mint a nem kormányközi szervezetek jogászainak vagy a nemzetközi szervezetek mellett tevékenykedő szakértőknek.

The Cambridge Handbook of Private Law and Artificial Intelligence

The Cambridge Handbook of Private Law and Artificial Intelligence. Cambridge [etc.]: Cambridge University Press, 2024. xxvi, 672 p.
OGYK jelzet: KK III/6650/15

A Cambridge University Press gondozásában megjelent kézikönyv az első olyan kiadvány, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia és a magánjog közötti kapcsolódási pontokkal, valamint a mesterséges intelligencia által a magánjog számára támasztott kihívásokkal foglalkozik.
A mesterséges intelligencia megjelenése zavart keltett a legfontosabb magánjogi doktrínák működésében, ami akár alááshat néhány, a magánjog által védett alapvető jogot is. A mesterséges intelligencia által előidézett társadalmi változások a magánjog számára jelentős új kihívásokat jelentenek. Mindez nagy valószínűséggel új fejleményekhez fog vezetni. A kézikönyv magánjogi szakértők és informatikusok nemzetközi csapatát vonultatja fel annak érdekében, hogy mélységében foglalkozzanak ezzel a problémával, és megvizsgálják a magánjog és a mesterséges intelligencia közötti kapcsolódási pontokat, melyek olyan kérdéseket foglalnak magukban, mint hogy a jelenlegi magánjog képes-e kezelni a mesterséges intelligencia kihívásait, valamint hogy a magánjogot meg kell-e és ha igen, hogyan kell megreformálni annak érdekében, hogy csökkentsük a mesterséges intelligencia kockázatait, ugyanakkor megőrizzük annak előnyeit, pozitívumait.
Ez az izgalmas kézikönyv a mesterséges intelligencia korában nélkülözhetetlen forrás a magánjoggal foglalkozó tudósok, a jogalkotók és a jogalkalmazók számára egyaránt.

A History of Intellectual Property in 50 Objects

A History of Intellectual Property in 50 Objects. Cambridge [etc.]: Cambridge University Press, cop. 2019. xii, 429 p.
OGYK jelzet: 935.301

Vajon mi lehet a közös Mona Lisában, a villanykörtében és a Legóban? Az, hogy a válasz a szellemi tulajdon meglepő lehet, mert a szellemi tulajdonjogok mindannyiunkról szólnak, legtöbbször mégsem ismerik el őket. Egyébként is: bonyolultak, rejtélyesek, így kevesen értik, miért kell törődni mégis a szerzői jogokkal, a szabadalmakkal és a védjegyekkel. Ebben az izgalmas kötetben a két szerkesztő Claudy Op den Kamp és Dan Hunter a világ minden tájáról bevonta a jog, a történelem, a szociológia, a tudomány, a technológia, a média, sőt a kertészet szakembereit is, hogy elmeséljék a szellemi tulajdon történetét 50 tárgyon keresztül. Ezek a tárgyak nemcsak a szellemi tulajdon rendszerének jelentőségét mutatják be, hanem azt is, hogy hogyan fejlődött az szellemi tulajdonjog, és hogyan befolyásolta a történelmünk alakulását. A laikus közönség számára szórakoztató és olvasmányos kötet szakmai hitelessége révén a szakemberek számára is tartalmaz izgalmas, érdekes felvetéseket, így mindenki számára értékes lehet, akit foglalkoztatnak a társadalmi, üzleti vagy jogi kérdések.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

virtual library visit