Chima J. Korieh: Nigeria and World War II: Colonialism, Empire, and Global Conflict. Cambridge; New York: Cambridge University Press, 2020. xii, 298 p.
OGYK jelzet: KK IV/4071

Chima J. Korieh a Wisconsin államban található Marquette Egyetem történelemprofesszora, valamint az egyetem Africana Studies képzésének vezetője. Korieh kutatásaiban Nyugat-Afrika gazdaság- és társadalomtörténetére fókuszál elsősorban, azon belül pedig a gyarmati időszakra helyezi a hangsúlyt.

Nigéria 1900-ban Észak- és Dél-Nigéria egyesítésével jött létre, előbb angol protektorátus, majd 1914-ben angol gyarmat lett. Nagy-Britannia 1939. szeptember 3-án üzent hadat –Franciaországgal egyetemben – a Harmadik Birodalom Németországának. Ekkor, sok más afrikai államhoz hasonlóan, az akkor még angol gyarmat Nigéria is a tengelyhatalmak elleni háború aktív résztvevőjévé vált. 1943-tól mintegy 90 000 nyugat-afrikai katonát telepítettek Délkelet-Ázsiába a szövetségesek oldalán, és ezeknek több mint a fele Nigériából származott. Ez az eddig az országra és a kontinensre vonatkozóan is példa nélküli és nagyarányú mozgósítás, emberi és anyagi erőforrások tekintetében visszavonhatatlan módon alakította át az afrikai élet mindennapjait és magát a nigériai társadalmat is. Chima J. Korieh a történelem eme sarokköve köré szerveződő főbb események mögé tekintve igyekszik megvizsgálni és érthető módon az érdeklődők elé tárni azt, hogy mindezek az események hogyan befolyásolták és formálták a nigériai földművelők, munkások, kereskedők, férfiak, nők és gyermekek mindennapi életét. Korieh Nigeria and World War II… című monográfiája magával ragadó betekintést nyújt a második világháború és a gyarmati Nigéria viszonylatába, valamint elősegíti az ekkoriban a térségben alakot öltő radikális nacionalizmus gyökereinek megértését is.

Egidio Ivetic: History of the Adriatic: a Sea and its Civilization. Cambridge: Polity, cop. 2022. VIII, 386 p., [16] t.
OGYK Jelzet: KK IV/1536

Egidio Ivetic a Padovai Egyetem Department of Historical and Geographic Sciences and The Ancient World professzora, a Mediterráneum történelmének egyik jeles kutatója.
Adria. Tenger, határ Kelet és Nyugat között, tenger, amely egyesít, és egyben elválaszt. Számos politikai, kulturális, vallási és etnikai határ rajzolódott ki és mosódott el partjai mentén az évezredek alatt. Ebből is sejthető, hogy bizony, még a tengereknek is van történelmük. Egidio Ivetic ezzel a kötettel az Adria mint földrajzi és történelmi egység, a Földközi-tenger része történetét igyekszik elmesélni a neolitikumtól egészen napjainkig. Azoknak a hatalmaknak a története bontakozik ki ebben a monográfiában, amelyek partoktól partokig kereskedve hajózták be az Adriai-tengert, ezzel is érvényesítve uralmukat. Olyan birodalmakra és országokra kell ekkor gondolni, mint például Bizánc, majd később Velence és az oszmánok, a Habsburg Birodalom (később Osztrák-Magyar Monarchia) és Olaszország, a nyugati és az egykori szocialista blokk, vagy később a Jugoszlávia felbomlásából született országok. Kereskedelmi útvonalak, háborúk és az együttélés számos egyéb formájának évezredes története bontakozik ki az olvasó szemei előtt eme monográfia lapjain, mely történet legfőbb katalizátora maga az Adriai-tenger volt.

Anthony Sattin: Nomads: the Wanderers Who Shaped our World. New York (N.Y.): W. W. Norton, 2022. [6], 357 p.
OKGY jelzet: KK IV/409

Jelen kötetünk szerzője Anthony Sattin nem a szigorúan vett történettudomány elismert szaktekintélye. Sattin munkássága során, brit újságíróként főként a BBC televíziónak készített tartalmakat, valamint számos útikönyv megjelenése kapcsolható a nevéhez. Szerzőnk fő érdeklődési területe a Közel-Kelet és Afrika, ezeken belül különösen Egyiptom, hisz sokat élt és utazott ezekben a régiókban.

Anthony Sattin, Nomads… című monográfiája egy roppant érdekfeszítő írás, amely jó érzékkel vegyíti az epikus hangvételű történetírást és a személyes történetmesélést. Jelen kötete évezredeken és kontinenseken átívelve vizsgálja a letelepült és a mobilizált (nomád) társadalmak egymást folyamatosan formáló, ugyanakkor gyakran véres kapcsolatát. A nemzetközi történettudományban kissé háttérbe szoruló területre evezett Sattin ezen munkájával, mely e két jelentősen eltérő életforma közötti összefüggéseket vizsgálva igyekszik az általunk ma ismert emberi civilizáció kialakulásának új perspektíváit felkutatni. A neolitikus forradalomtól a Római Birodalom felemelkedésén és bukásán át, az arabok és mongolok nagy nomád birodalmain, valamint a Selyemút kialakulásán keresztül rajzolódik ki eme történet az állandó ellenpólust képező városok és települések által létrejövő nagy birodalmak árnyékában.

Nomads: The Untold History of Civilisation with Anthony Sattin (Intelligence Squared) https://www.youtube.com/watch?v=OgxqS6IfS0g

Lloyd Llewellyn-Jones: Persians: the Age of the Great Kings. New York (N.Y.): Basic Books, cop. 2022. xiv, [2], 431 p., [16] t.
OGYK jelzet: KK IV/5603

A walesi származású Lloyd Llewellyn-Jones a Cardiffi Egyetem ókori történelem tanszékének professzora. Kutatásai homlokterében az ókori Irán, különösen az Akhaimenida dinasztia (i.e. 550–330) időszaka áll. Llewellyn-Jones a British Institute of Persian Studies megbízásából az Ancient Iran Program igazgatója is. Szerzőnk rendszeresen közreműködik többek között a BBC History Magazine-ban, a History Today-ben és a World History folyóiratokban. Számos monográfia szerzője, melyek mellett több művet szerkesztett, társszerkesztett.

Llewellyn-Jones legutóbbi monográfiája, a Persians: The Age of the Great Kings lenyűgöző portrét fest az ókori Perzsia pompájáról és annak mai napig tartó hatásairól. Az Akhaimenida királyok fénykorukban az ókor legnagyobb birodalmát uralták, amely Líbiától Ázsia sztyeppéiig, Etiópiától Pakisztánig terjedt. Perszepolisz palotavárosából nem kisebb királyok vezették e hatalmas birodalmat, mint Nagy Kürosz, Dareiosz vagy Xerxész. Ők és örököseik évszázadokon át uralták ezt a hatalmas területet, mígnem a makedón Nagy Sándor hódításai az időszámításunk előtti 330-as évek végén el nem hozták a birodalom váratlanul gyors pusztulását. Lloyd Llewellyn-Jones iráni feliratokra, a perzsa művészetre és a régészet eredményeire támaszkodva igyekszik bemutatni a világ első szuperhatalmát, amely e monográfia egyik fontos megállapítása szerint birodalmi ambíciói ellenére is az együttműködésre és a toleranciára alapozta hatalmát.

Persians: The Age of The Great Kings with Dr. Lloyd Llewellyn-Jones of Cardiff University: https://www.youtube.com/watch?v=5LlfGb2g_xM

Marc David Baer: The Ottomans: Khans, Caesars, and Caliphs. New York (N.Y.) : Basic Books, cop. 2021. viii, [8], 543 p., [16] t.
OGYK Jelzet: KK IV/2155

Marc David Baer zsidó származású amerikai történész, a London School of Economics and Political Science nemzetközi történelem tanszékének professzora. Baer doktori fokozatát az University of Chicago-n szerezte. Szerzőnk a közel-keleti és az európai történelem egyik kiemelkedő tudósa, aki arab, francia, német, görög, héber, oszmán/török és perzsa források felhasználásával végzi kutatásait. Bear: The Ottomans… című monográfiájában az Oszmán dinasztia szövevényes történetének áttekintésére tesz kísérletet.

A közgondolkozásban az Oszmán Birodalom régóta a keresztény Európa ázsiai iszlám antitéziseként jelenik meg. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb képet fest, hisz az egykoron oszmán uralom alatt álló területek egy soknemzetiségű, többnyelvű és többvallású birodalom képét vetítik elénk. Marc David Baer ennek a világbirodalomnak a felemelkedését veszi górcső alá, ahogy az egy határ menti fejedelemségből igazi világbirodalommá nőtte ki magát, a török, mongol, iszlám és bizánci örökséget magába olvasztva. Az oszmánok, annak ellenére, hogy vallásukat a meghódított népek integrálására használták, fénykorukban úttörő szerepet játszottak a kortárs birodalmak között a vallási tolerancia kérdésében. Mindez, csak a birodalom hanyatlásának idején, a 19. századra változott meg gyökeresen, mely változás etnikai tisztogatásokhoz és népirtásokhoz, végső soron a birodalom első világháború utáni pusztulásához vezetett.

The Ottomans: Khans, Caesars and Caliphs – Marc David Baer beszélgetését William Dalrymple-lel: https://www.youtube.com/watch?v=YSqOH6xJoSw

Neil Price: The children of Ash and Elm: a History of the Vikings. New York (N.Y.): Basic Books, cop. 2020. xviii, 599 p., [16] t.
OGYK: 930.801

Neil Stuppel Price angol régész, aki a viking kori Skandinávia és sámánizmus régészetének tanulmányozására szakosodott. Jelenleg a svéd Uppsalai Egyetem Régészeti és Ókori Történeti Tanszékének professzora.

Ahogy azt Neil Price legutóbbi monográfiája, a Children of Ash and Elm bevezető oldalain hosszasan fejtegeti, a viking kor kutatása egy kifejezetten viszályokkal terhelt szakterület. Eme ellentét különösen a szöveges forrásokra szakosodott történészek és a tárgyi bizonyítékokra összpontosító régészek között érhető tetten. Míg Price, mint régész az utóbbi táborba sorolható, munkásságának és ebből kifolyólag könyvének valódi értéke éppen abban rejlik, hogy igyekszik és talán képes is meghaladni ezeket a tudományágak közötti ellentéteket. Témája szakértőjeként igyekszik szintetizálni a legújabb történelmi és régészeti kutatásokat, közérthető megvilágításba helyezve a viking kor világát, annak kronológiai és földrajzi mélységeiben.
Szerzőnk stílusa magával ragadó, lett legyen szó pogány mítoszok hangulatos, gyakran humoros leírásairól vagy tudományos vitákat generáló részletek ismertetéséről. Price gyakran próbálja feloldani a szigorúan tudományos nyelvezetet néhány szellemes megjegyzéssel, jó példa erre város definíciója is, mely szerint, ha el tudunk tévedni benne, akkor valószínűleg egy városról van szó. A könyv számtalan érdekes apró részletet tartalmaz, mint például két női sapka selyemtöredékének története, melyek közül az egyiket Yorkban, a másikat Lincolnban fedezték fel, és a szövés hibájának köszönhetően beazonosíthatóan ugyanahhoz a bála selyemhez köthetők. A nyomok aztán egészen messze, Perzsiáig vagy talán Kínáig vezetnek vissza minket. Összességében egy roppant érdekes, olvasmányos ugyanakkor szakmailag nehezen kikezdhető művel gazdagodott könyvtárunk.

The Children of Ash: Cosmology and the Viking Universe (Cornell University): https://www.youtube.com/watch?v=nJZBqmGLHQ8