Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Johan Huizinga és a semlegesség ügye a második világháborúban - egy különleges kötet tükrében

Az írásunk címében említett mű[1] szerzője Johan Huizinga (1872. december 7. – 1945. február 1.) a valaha élt talán legismertebb holland történész volt, akit a szakma a modern művelődéstörténet egyik megalapozójaként tart számon.

Groningenben, értelmiségi családban látta meg a napvilágot. Szülővárosa egyetemének bölcsészkarán tanult történelmet, nyelvészetet, keleti nyelveket, köztük szanszkritot, végül 1897-ben lett a holland nyelv-és irodalomtudomány doktora.[2] A huszadik század első éveiben fordult figyelme a középkori történelem felé, 1905-ben Groningenben, majd 1915-ben a Leideni Egyetemen lett a történelem professzora, utóbbi posztját egészen 1942-ig megtartotta.[3] 1916-ban a Holland Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották. Posztjáról 1942-ben, egyik tanártársa elbocsátása elleni tiltakozásul mondott le, számos kollégájával egyetemben, amit a német megszálló hatóságok lázadásként értékeltek, és az összes résztvevőt letartóztatták. Huizingát néhány hónappal később szabadon bocsátották, de egyetemi tanári működését természetesen nem folytathatta, sőt Leiden városából is kitiltották.[4] Hollandia felszabadulását már nem érhette meg, 1945. február elsején elhunyt.

Johan Huizinga
Johan Huizinga

Munkássága szerteágazó: írt történelemfilozófiai, kultúrfilozófiai jellegű munkákat[5], továbbá monográfiát Rotterdami Erasmusról[6], Hollandia 17. századi kultúrájáról[7] vagy Amerika történelméről, de kétségkívül legismertebb munkája a Középkor alkonya[8], amely a főleg késő középkori burgundi udvari kultúra történetének ismertetésén és jellegzetességeinek elemzésén keresztül a kulturális folyamatok általános törvényszerűségeit próbálta bemutatni.

Huizinga komoly hatással volt számos magyar íróra, irodalmárra, történészre, egyebek között Szerb Antalra[9], Cs. Szabó Lászlóra[10], Halász Gáborra, Passuth Lászlóra, Bóka Lászlóra, Kerényi Károlyra és Gogolák Lajosra.[11] Szerb Antal fordította Huizinga legismertebb munkáját, a Középkor alkonyát. Pontosabban a hagyomány szerint mindenképpen, ám egyes kutatók szerint elképzelhető, hogy csak részben fordította Szerb, illetve ő fésülhette össze az elkészült szövegeket, ám hitelt érdemlően bizonyítani e teóriát ennyi év távlatából már nem lehet.[12] Huizinga életműve napjainkban sem merült feledésbe, ezt bizonyítja többek között az is, hogy a láthatáron van a Középkor alkonya új fordításának megjelenése.[13]

Johan Huizinga: Neutraliteit en vrijheid, waarheid en beschaving
Johan Huizinga: Neutraliteit en vrijheid, waarheid en beschaving, 1939
OGYK elérhetőség: C4/6218

A Neutraliteit en vrijheid, waarheid en beschaving[14] című, mindössze 26 oldalas kötet egy 1939. november 19-én, rádióadásban elhangzott előadás kibővített változata, amelyet még ugyanabban az évben, Haarlem városában jelentetett meg a H.D. Tjeenk Willink & Zoon N.V. nevű kiadó. A szöveg tárgya, illetve megszületésének oka a második világháború kitörése, illetve ezzel összefüggésben a semleges államok helyzete. Huizinga az első oldalon felidézi Roosevelt amerikai elnök 1939 szeptemberének első napjaiban tett hivatalos bejelentését, amelyben kinyilvánította az Amerikai Egyesült Államok semlegességét. Ugyanebben a beszédében Roosevelt különbséget tett az Amerikai Egyesült Államok és az egyes állampolgárok mint autonóm személyek semlegessége között: azaz attól, hogy az állam hivatalosan semleges, nem kötelezheti az egyes állampolgárokat a véleményüket illetően ugyanerre. A szerző véleménye szerint a szabadság ügyét illetően ez utóbbi különbségtétel az állam és a lelkiismeret semlegessége között nagy szolgálatot tett az egész világ számára.[15]

A szabadság ügye kulcsfontosságú, mivel eleve annak korlátozása vagy teljes elnyomása volt az egyik fő oka a második világháború kitörésének.[16] Ugyanakkor Huizinga úgy látta, hogy amíg a fegyveres erőszak tombol világszerte, addig elkerülhetetlen, hogy az állam – több-kevesebb sikerrel – ne gátolja a véleménynyilvánítás szabadságát: egy magát semlegesnek nyilvánító állam az állampolgárok minden olyan tettét, amely a semlegesség ügyének árthat, figyelemmel fogja követni.[17] A fentebbi ellentétek tompításának érdekében a semlegességet választó államoknak kiváló lehetősége nyílik arra, hogy a „szabadság és az igazság” ügyét szolgálják, például azzal, hogy segítik a sajtót abban, hogy minden álláspontot be tudjon mutatni.[18] Továbbá, az igazság védelme közös feladata az adott államoknak és az egyéneknek.[19] A szerző szerint alapvető probléma volt Európában a valóság iránti igény, illetve az erkölcsiség már elfogadott normáinak feláldozása. Ennek pedig egyik oka véleménye szerint a „hipernacionalizmus”, amely a 19. századtól kezdve fokozatosan vált „napjaink pestisévé”.[20] Sikerülni fog-e ebből a nihilizmusból és válságból kilábalni, nem fogunk-e csődöt mondani a „regeneráció” során? – teszi fel a kérdést írása végén Huizinga.[21]

A Neutraliteit en vrijheid, waarheid en beschaving könyvtárunk külső raktárában található meg, C4/6218-as jelzet alatt.

 

Felhasznált irodalom

  • Balogh Tamás: Mélyenszántó Gondolat és Hűséges Megemlékezés. Johan Huizinga és Szerb Antal Huizinga-monográfiájáról. In: Balogh Tamás: A holland látóhatár. Budapest, Typotex, 2009. p. 43-65.
  • Csé E.-ről. Cs. Szabó László főiskolai előadásai Erasmusról (1946/47). In: Huizinga Noster. In: Huizinga Noster : filológiai tanulmányok J. Huizinga magyar recepciójáról / Balogh Tamás. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem: L'Harmattan, 2017. 146, [6] p. (Károli könyvek. Németalföldi Műhely, Monográfia). p. 123-140. OGYK-jelzet: 916.139
  • Huizinga – újratöltve (Beszélgetés Balogh Tamással A középkor alkonya új magyar fordításáról) Monostori Tibor interjúja, 2021.02.25. In: 1749.hu (https://1749.hu/flow/interju/huizinga-ujratoltve-interju-balogh-tamassal-a-kozepkor-alkonya-uj-magyar-forditasarol.html) Letöltés ideje: 2021.12.06.
  • Huizinga és „A világirodalom története”. In: Huizinga magyar barátai: Johan Huizinga magyar recepciója a harmincas-negyvenes években: tanulmányok / Balogh Tamás. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös K., cop. 2002. 161, [2] p. p. 95-110. OGYK-jelzet: 580.270
  • Huizinga Noster. In: Huizinga Noster: filológiai tanulmányok J. Huizinga magyar recepciójáról / Balogh Tamás. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem: L'Harmattan, 2017. 146, [6] p. (Károli könyvek. Németalföldi Műhely, Monográfia). p. 9-19. OGYK-jelzet: 916.139
  • Huizinga, Johan (1872-1945). In: Biografisch Woordenboek van Nederland (http://resources.huygens.knaw.nl/bwn1880-2000/lemmata/bwn1/huizinga) Letöltés ideje: 2021.12.03.
  • Neutraliteit en vrijheid, waarheid en beschaving / Huizinga, J.. Haarlem: H. D. T. Willink, 1939. 26 p. OGYK-jelzet: C4/6218
  • Utam a históriához. In: Hogyan határozza meg a történelem a jelent? : válogatott írások (1915-1943) / Huizinga, Johan. [Budapest]: Typotex, [2015]. p. 202-242.
 

[1] Neutraliteit en vrijheid, waarheid en beschaving / Huizinga, J.. Haarlem: H. D. T. Willink, 1939. 26 p. OGYK-jelzet: C4/6218 Az alábbi linken megtalálható a mű teljes szövege: https://www.delpher.nl/nl/boeken/view?coll=boeken&identifier=MMKB06:000002670 Letöltés ideje: 2021.12.07.

[2] Utam a históriához. In: Hogyan határozza meg a történelem a jelent? : válogatott írások (1915-1943) / Huizinga, Johan. [Budapest]: Typotex, [2015]. p. 202-242.

[3] Székfoglaló előadását Történelmi életideálok címmel tartotta (Történelmi életideálok. In: Hogyan határozza meg a történelem a jelent? : válogatott írások (1915-1943) / Huizinga, Johan. [Budapest]: Typotex, [2015]. p. 12-38.

[4] HUIZINGA, Johan (1872-1945). In: Biografisch Woordenboek van Nederland (http://resources.huygens.knaw.nl/bwn1880-2000/lemmata/bwn1/huizinga ) Letöltés ideje: 2021.12.03.

[5] Hogyan határozza meg a történelem a jelent? : válogatott írások (1915-1943) / Huizinga, Johan. [Budapest]: Typotex, [2015]. 247 p. OGYK jelzet: 907.571, illetve A holnap árnyékában: Korunk kulturális bajainak diagnózisa / Huizinga, Johan. Budapest: Windsor, 1996 OGYK jelzet: 551.602

[6] Erasmus / Huizinga, Johan. Budapest : Európa, 1995. 418, [1] p. (Mérleg) OGYK-jelzet: 550.354

[7] Hollandia kultúrája a tizenhetedik században / Huizinga, Johan. Budapest: Osiris, 2001. 122, [1] p. OGYK- jelzet: KK IV/2605

[8] A középkor alkonya: az élet, a gondolkodás és a művészet formái Franciaországban és Németalföldön a XIV. és XV. században / Huizinga, Johan. Budapest: Magyar Helikon, 1976. 327 p., 99 t. Jelzet: KK IV/6804

[9] Huizinga és „A világirodalom története”. In: Huizinga magyar barátai: Johan Huizinga magyar recepciója a harmincas-negyvenes években: tanulmányok / Balogh Tamás. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös K., cop. 2002. 161, [2] p. p. 95-110.

[10] Csé E.-ről. Cs. Szabó László főiskolai előadásai Erasmusról (1946/47). In: Huizinga Noster. In: Huizinga Noster: filológiai tanulmányok J. Huizinga magyar recepciójáról / Balogh Tamás. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem: L'Harmattan, 2017. 146, [6] p. (Károli könyvek. Németalföldi Műhely, Monográfia). p. 123-140.

[11] Huizinga Noster. In: Huizinga Noster : filológiai tanulmányok J. Huizinga magyar recepciójáról / Balogh Tamás. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem: L'Harmattan, 2017. 146, [6] p. (Károli könyvek. Németalföldi Műhely, Monográfia). p. 9-19.

[12] Ezzel kapcsolatban lásd: Balogh Tamás: Mélyenszántó Gondolat és Hűséges Megemlékezés. Johan Huizinga és Szerb Antal Huizinga-monográfiájáról. In: Balogh Tamás: A holland látóhatár. Budapest, Typotex, 2009. p. 43-65.

[13] Huizinga – újratöltve (Beszélgetés Balogh Tamással A középkor alkonya új magyar fordításáról) Monostori Tibor interjúja, 2021.02.25. In: 1749.hu (https://1749.hu/flow/interju/huizinga-ujratoltve-interju-balogh-tamassal-a-kozepkor-alkonya-uj-magyar-forditasarol.html ) Letöltés ideje: 2021.12.06.

[14] Magyarul „Semlegesség és szabadság, igazság és műveltség”.

[15] Huizinga 1939, p. 9-10.

[16] Huizinga 1939, p. 10.

[17] Huizinga 1939, p. 14-15.

[18] Huizinga 1939, p. 16.

[19] Huizinga 1939, p. 17.

[20] Huizinga 1939, p. 21-22.

[21] Huizinga 1939, p. 25.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT