Az Országgyűlési Könyvtár három fő gyűjtőköre közül az egyiket a politikatudományi témájú anyagok képezik. Az ezzel kapcsolatos művek a nagy olvasóterem második legnagyobb gyűjteményét alkotják és az V-ös kézikönyvtári jelzettel vannak ellátva. Az alábbiakban ezt az állományt mutatjuk be.

A szekció első nagyobb egységében politikai enciklopédiák, lexikonok, szótárak, kézikönyvek, módszertani kötetek, valamint politikaelmélettel foglalkozó összefoglaló művek találhatók magyar, angol és német nyelven. Itt kerültek elhelyezésre emellett az összehasonlító politikatudománnyal, illetve az egyes politikatudományi, politikaelméleti kérdésekkel foglalkozó művek is.

A politikai gondolkodás, politikai filozófia egységben külön rész reprezentálja a magyar politikai gondolkodás történetét, kiemelve az ide tartozó legfontosabb gondolkodókat. A politikai filozófiáról szóló blokk a kézikönyveken, összefoglalókon, vegyes tartalmú tanulmányköteteken túl részletesen foglalkozik a legjelentősebb gondolkodókkal és alapvető műveikkel. Ide tartozik még a politikai ideológiákról szóló rész az egyes ideológiák szerinti részletes bontásban.

A kézikönyvtár következő egysége a politika és környezete, a politikatudomány és a kapcsolódó tudományok címmel foglalható össze. Ide tartozik a politikai szociológia, a politikai szocializáció, a politikai kultúra, a politikai földrajz, a politikai pszichológia, emellett pedig a politikai erőszak szakirodalma. Ezt az egységet a társadalmi mozgalmakkal, a társadalmi tiltakozással, a civil társadalommal kapcsolatos művek zárják.

A fenti, alapvetően elméleti részt követi a politika intézményes rendszerét bemutató szakirodalom. Ebben a körben a politika intézményeiről, a politikai intézményrendszerről, valamint a politika intézményrendszerének elméleteiről (hatalom- és államelmélet, az államhatalom, a szuverenitás és a legitimáció kérdésköre, az államforma kérdése, az állam funkciói, a kormányzati rendszer elmélete, eredete, a kormányzati rendszerek típusai), a demokráciáról, a pluralizmusról, a demokratikus intézményrendszerről, a diktatúrákról és a totalitarizmusról szóló művek kaptak helyet a polcokon.

Szintén itt található a Magyarország politikai intézményrendszerével kapcsolatos szakirodalom: összefoglaló művek, az intézményrendszer történetét bemutató könyvek. Külön alegységet képez a rendszerváltás, illetve a demokratikus átmenet irodalma. E körben dokumentumgyűjtemények, elemzések, tanulmánykötetek egyaránt bekerültek a kézikönyvtárba. A következő egységet az 1990 utáni kormányokról szóló elemző jellegű monográfiák és tanulmánykötetek, kormányprogramok, a miniszterelnökökről szóló művek képezik. Ezt követi a pártrendszer általános jellemzése, az ezzel kapcsolatos összefoglaló és elemző művek, az egyes pártok történetei, valamint a pártprogramok. A magyar politikai intézményrendszerről szóló részt a hazai választási rendszerről szóló összefoglaló művek és elemzések, a választáskutatással, módszertannal, a választási kampányokkal, a választói magatartással, a közvélemény-kutatással kapcsolatos szövegek, valamint az egyes országgyűlési és önkormányzati választásokat, népszavazásokat leíró anyagok zárják.

A kézikönyvtár következő nagy egysége a nemzetpolitikai kérdésekről, a határon túli magyarságról, a magyarországi kisebbségekről szóló rész. Az általános összefoglaló művek, adattárak, bibliográfiák, kronológiák, elemzések és tanulmánykötetek mellett területi bontásban (Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Délvidék, Mura mente, Őrvidék-Burgenland, Európán kívüli magyarság) itt kerültek elhelyezésre a szakterület legfontosabb művei. Ezt követi a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó egység, majd a kisebbségekről általában és a migráció kérdésköréről szóló művek.

A világ politikai intézményrendszereinek bemutatása – a parlamentarizmus, a kormányzati rendszerek, a pártrendszerek és a választási rendszerek általános, áttekintő jellegű ismertetése után –földrajzi bontásban történik, földrészenként, azon belül országonként. Európa politikai intézményrendszereinek bemutatása kapcsán kiemelt szerep jut a közép-kelet-európai régiónak, különös tekintettel az 1989-1990-es demokratikus átmenetről szóló művekre. Ezt követi Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország politikai rendszere, annak működése. A következő egységben kiemelt szerep jut az Egyesült Államok, illetve Közép- és Dél-Amerika országai, politikai intézményrendszerei bemutatásának. Ezt zárja egy-egy Ázsiával és Afrikával kapcsolatos hasonló szempontú válogatás.

A nemzetközi kapcsolatok történetét, a háború és béke kérdéseit, a nemzetközi konfliktusok, a terrorizmus, valamint a nemzetközi szervezetek, illetve a biztonságpolitika és a NATO tevékenységét, feladatait bemutató utolsó nagy egységet megelőzi a globalizáció, a globális világ folyamatairól és kihívásairól szóló rész.

Az olvasóteremben a politikatudományi részt a legfontosabb, közérdeklődésre számot tartó nemzetközi és magyar politikai évkönyvek, beszámolók zárják.

Maltsik Balázs

OGYK - 150 éve tartalommal töltve