A könyv szerzője, Stefano Bottoni olasz történész doktor, fő kutatási területe a kommunista Románia nemzetiségi politikája, de az utóbbi években érdeklődése a kelet-európai szovjet típusú rendszerek összehasonlító politikai és társadalomtörténeti elemzése felé fordult. Tudományos pályáját most Magyarországon folytatja, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főmunkatársa. Munkásságát már több díjjal is jutalmazták: 2011-ben Akadémiai Ifjúsági Díjat, 2012-ben Hanák Péter-díjat kapott.

Ez a munkája eredetileg az olasz szakmai közönségnek készült, de ez már a magyar kiadás második, javított változata.

Nagy szükség van az ilyen átfogó munkára, amely a második világháború végétől napjainkig terjedő időszak történetét tárgyalja. A könyv a vitatott fogalom: „Kelet-Európa” értelmezésével indít, majd a másik dilemmával folytatja: a szovjet zónába kerülés a felszabadítással egy időben bekövetkező megszállást is jelentette a térség országainak.

A folyamatok lényegét tükrözi a könyv korszakbeosztása: 1949, 1956, 1973, 1989-90 azok a határpontok, amelyek az egyes új politikai-gazdasági korszak bekövetkeztét jelzik. Válságok és konszolidációk követik egymást, végül a folyamatos hanyatlás elvezet a szovjet tömb felbomlásáig.

Hiánypótló a rendszerváltozások utáni időszakot, a posztkommunista demokráciák történetét taglaló fejezet. A mű beszédes címe is erre az időszakra utal („várva várt” Nyugat): mit reméltünk és mit kaptunk az átalakulással? Kik az átalakulás győztesei és kik a vesztesei? Szembesülhetünk a téma egyik alapvető kérdésével: Kelet-Európa periféria vagy ütközőzóna?

A kötet végén a szerző a térség napjainkban – szerinte – legégetőbb társadalmi problémáit veszi sorra: az etnikai tényezők hatását, az antiszemitizmus veszélyét, a népességcsökkenést, a kivándorlást, a roma kérdést, stb.

A könyv terjedelmes szakirodalmi jegyzéket és névmutatókat tartalmaz, s a megértést sok illusztráció is segíti.

A könyv raktári jelzete az OGYK-ban: KK IV/1667