A 18. században a brit gondolkodást komoly mértékben inspirálták a felvilágosodás francia alkotóinak meglátásai, ugyanakkor adaptálta is azokat. Például ellentétben francia pályatársaikkal a brit történetírók többre tartották az empíriát az absztrakt sémáknál, többségük nem fordult szembe a kereszténységgel, és jellemző módon ragaszkodtak a választékos, szépirodalmi igényű stílushoz. Az imént felsorolt ismérvek mind illettek a korszak egyik legjelentősebb történészére, William Robertsonra is.

Magyarországon a 16. század végéig visszanyúló hagyománya van a Kr.u. 1-2. században élt görög történetíró és filozófus, Plutarkhosz művei magyarra fordításának. Először 1577-ben jelent meg az anyanyelvünkön egyik írása, ez a fordítás Bogáthi Fazekas Miklós nevéhez köthető. A Khairóneia nevű városban született szerző, akit a történeti életrajz első klasszikusaként jegyeznek, rendkívül termékeny alkotó volt, ám írásainak csak töredéke maradt fenn napjainkig.

A poncichter, azaz soproni német gazdapolgár családból származó római katolikus pap, egyetemi tanár, assziriológus és hebraista, Aistleitner József 1883. május 2-án született Sopronban. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett 1900-ban, majd a Győri Katolikus Hittudományi Főiskola hallgatója volt, ezt követően a bécsi egyetemen tanult keleti nyelvészetet 1904 és 1906 között, közben 1905 szeptemberében pappá szentelték. 1907-ben a bécsi egyetemen hittudományi doktori oklevelet, 1913-ban pedig a budapesti tudományegyetemen történelem-földrajz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett.

A címben feltett kérdésre nem vagyunk hivatottak választ adni, az azonban bizonyos, hogy Machiavelli műveiben szó szerint nem találkozhatunk ezzel a neki tulajdonított szállóigével, bár hasonlóan értelmezhető kijelentések előfordulnak szövegeiben. Jóllehet Niccolò Machiavelli közel öt évszázaddal ezelőtt távozott az élők sorából, neve napjainkban is a ravaszság, a kétszínűség és a politikai ügyekben tanúsított rosszhiszeműség szinonimájaként él a köztudatban. Már kortársai közül is sokan a Sátán megtestesülésének tartották, műveit betiltották, számos, a nézeteit cáfoló munka született.

Baruch Spinoza, a felvilágosodás korának racionalista, posztkarteziánus filozófusa 1632. november 24-én született Amszterdamban. Családja az úgynevezett marrano – az Ibériai-félszigetről származó, a zsidóüldözések hatására kényszerből (ideiglenesen) keresztény hitre tért szefárd zsidók – közösséghez tartozott, anyanyelve nem a holland, hanem a portugál volt. Hollandia a 16. század vége körül kezdte befogadni az inkvizíció elől menekülő portugál marranókat, akiknek a jó része előtte Antwerpenben élt, ám onnan is tovább kellett állniuk, miután a város újra spanyol fennhatóság alá került. 1602 után, egy levantei ortodox zsidó hittérítő hatására a portugál hátterű marranók fokozatosan elkezdtek visszatérni őseik hitére. Ennek hatására a németalföldi társadalmon belül megszületett a zsidó vallási enklávé, amely saját törvényekkel és megkötésekkel bírt, ám bizonyos, a többségi társadalom által meghozott szabályokat is be kellett tartania: a keresztény tanokat sem szóban, sem írásban nem bírálhatták, illetve nem téríthettek és nem léphettek kapcsolatba keresztény nőkkel.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2024-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal könyvtárunk mellékgyűjtőköri tematikáival foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Rovatunkban szeretnénk az olvasók, a kutatók figyelmébe ajánlani a 2024-ben beszerzett külföldi könyveink közül néhány olyat, amelyek minden bizonnyal számot tarthatnak az e tudományterületekkel foglalkozók érdeklődésére. Ezúttal a Külföldi Parlamenti Gyűjteménnyel foglalkozó köteteink közül ismerhetnek meg néhányat. A könyvek bibliográfiai adatait a borítóképre kattintva tekinthetik meg.

Budai Ézsaiás (1766–1841) polihisztor, a magyar klasszika-filológia úttörője, református püspök, tanár a Közép-Szolnok megyei Péren született. A Debreceni Református Kollégiumban végezte tanulmányait, majd 1791-ben ugyanebben az intézményben a történelem és a görög-római ékesszólás tanára lett.