Tekintettel a járványügyi helyzetre, az alábbiakban szeretnénk olvasóinknak segítséget nyújtani a katalógusban való önálló kereséshez.

Moór Gyula jogtudós művei digitalizálva ettől az évtől szabadon hozzáférhetők a Magyar Jogi Portálon. Ez alkalomból megemlékezünk a Magyarországon és külföldön is ismert és elismert magyar jogtudósról, aki legfőképp a jogbölcseleti és jogelméleti gondolkodás területén vált meghatározó szaktekintéllyé.

Tessedik Sámuel a magyar felvilágosodás korának egyik legjelentősebb képviselője volt, akinek munkájára egyaránt nagy hatással voltak Rousseau tanai, a felvilágosodás racionalizmusa és a pietizmus gyakorlati vallásossága.

​A török hódoltság és a reformáció kora óta az addig nagy többségében katolikus Magyarország felekezetileg heterogén országnak számít. A vallási összetételben bekövetkező változásokat nem kis részben a nemzetiségi kép átalakulása okozta, hiszen a Kárpát-medencében ez a két identitásképző elem szorosan összekapcsolódott. A trianoni békeszerződés alapjaiban változtatta meg az ország felekezeti összetételét, a nemzetiségileg homogénebbé vált országban nőtt a magyarsághoz kapcsolódó felekezetek részaránya.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a főgyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére. Az alábbiakban a közelmúltban feldolgozott, jogtudományi témájú külföldi köteteinkből adunk közre egy válogatást.

A trianoni békeszerződés hatása Magyarország életére nemcsak gazdasági és politikai szempontból volt számottevő. Olyan magánjogi viszonyokat, a családi életet érintő kérdéseket is erősen befolyásolt, mint amilyen a házasságok megkötése és felbontása.

Az Országgyűlési Könyvtár kiemelt hangsúlyt helyez a fő gyűjtőköri tudományterületekkel (jogtudomány, politikatudomány, történelem), a nemzetközi szervezetekkel (ENSZ, EU), valamint a külföldi parlamentek működésével kapcsolatos friss külföldi szakirodalom minél szélesebb körű beszerzésére.

Az Országos Gyermekvédő Liga vezetője a nemzetgyűlés elnökével megegyezve, az 1920-as évek első éveiben, a téli hónapokban az Országház főrendiházi szárnyának üres földszinti és félemeleti helyiségeiben szállásolta el az elcsatolt területekről Budapestre érkező, ám lakás híján fűtetlen vasúti kocsikban tengődő családok összesen mintegy háromszáz gyermekét. Jelen írásunkban arra vállalkozunk, hogy feltárjuk e nehéz sorsú gyermekek országházi elhelyezésének történelmi előzményeit és kontextusát.