The collection of the library Duplicate 2 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 0 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 1 Duplicate 2 Duplicate 1 Duplicate 2 Duplicate 1 Duplicate 2 Duplicate 1 Duplicate 2 Duplicate 1 Duplicate 3 Duplicate 2 Duplicate 1

The library of the Hungarian Parliament is a legislative library, a public library and a special library all in one. Law and public administration, political science, 20th century and contemporary history are its main interests. We collect all domestic titles that cover these fields and a selection of related foreign titles.

Our library has the biggest public collection of Hungarian parliamentary documents. We have a selective collection of Hungarian history, modern world history, economics, sociology, statistics and documents of foreign parliaments. Our library is a depository library of the United Nations, some of its specialized agencies and The European Union.

In the reading room approximately 45.000 documents are available in 12 different subject areas.

We have a large collection of old daily papers and periodicals. We subscribe to some 1000 press publications – nearly half of them in foreign languages. In the reading room of periodicals you can find Hungarian and foreign dailies, weeklies and journals on open shelves. Those publications cover law, history, political science and social sciences.

The size of our holdings is approximately 600.000 volumes, and annual acquisitions are close to 5000 pieces. We are a non-lending library but the titles of all our documents can be found in our online catalogues. On-site stackrooms hold a considerable part of our core stock, the special collections, the reference library, the periodicals, the rare books and manuscripts; the rest is retrieved on request from the off-site storage facility.

Életrajz, munkássága

Balásfalvi Kiss Albert jómódú családba született, édesapja a temesvári ítélőtáblai bíró Balásfalvi Kiss István (1844–1895), édesanyja Kozma Emília (1845–1923) szintén ősi, kecskeméti nemesi famíliából származott. Testvére, Balásfalvi Kiss Endre 1934–1938 között Kecskemét polgármesteri tisztségét töltötte be, majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja volt 1938–1944 között. Felesége Muraközy Jolán, két gyermekük született: Miklós és Klára.

Kiváló eredménnyel érettségizett 1892-ben. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte és 1896-ban szerezte meg jogtudományi doktorátusát. Ezt követően kiegészítő tanulmányokat folytatott a berlini, lipcsei, müncheni, grazi és a heidelbergi egyetemen.

1898-ban visszatért szülővárosába. Még ebben az évben a jogakadémia tanára lett, magánjogot oktatott, 1902-től már magántanári képesítéssel, egészen 1907-ig. Tanári székfoglalóját 1903-ban A birtokvédelem keletkezése a római jogban címmel adta elő, mely tanulmányként nyomtatásban is megjelent. 1905 és 1907 között az intézmény igazgatói tisztségét töltötte be. Oktatói pályáját a kassai állami jogakadémián folytatta 1914-ig, majd nyilvános rendes egyetemi tanára lett a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának. Itt nemzetközi magánjogot és római jogot adott elő, tanszékvezetőként egészen 1921-ig. Az 1919-1920. tanévben az egyetem dékánja volt.

A háború alatt néhány hónapig katonai szolgálatot teljesített, majd részt vett a cseh megszállással szemben szervezett ellenállásban, valamint tevékenyen közreműködött a Magyarországról érkező anyagi javak, adományok elosztásában. A magyar nyelvű oktatás megszűnését követően hazaköltözött. A Kolozsvárról Szegedre menekült Ferenc József Tudományegyetem Magánjogi Tanszéke (1921-1922), majd Római Jogi Tanszékének lett a vezetője, egészen 1937-ben bekövetkezett haláláig. Dékáni tisztséget töltött be az 1930–1931. tanévben, 1934–1935-ben az Egyetem rektoraként tevékenykedett.

Kiss Albert professzori, oktatói tevékenysége mellett fő kutatási területe az anyagi magánjog, a római jogtörténet, illetve a római jogtörténet európai hatásának vizsgálata volt. Széles látókörű gondolkodó, alapos elemző mivoltát bizonyítják magánjogi tárgyú tanulmányai is. Ezek közé tartozik többek között az 1900-ban megjelent Szociológia és magánjog, Az elévülés a magyar anyagi jogban 1902-ben, majd ugyanebben az évben Az elévülés a Polgári Törvénykönyv tervezetében című írása. A Büntetőjogi magánjog (1900) című munkájában azt vette vizsgálat alá, hogy milyen mértékben alkalmazhatja a büntetőjog azokat a fogalmi meghatározásokat, amelyeket más tudományterületek a maguk részére már kialakítottak.

Elmélet és jogalkalmazás kapcsán gondolatébresztő tanulmányt írt a mostoha anya özvegyi jogával összefüggésben: A mostohaanya özvegyi joga a kir. Curia ujabb gyakorlatában címmel (1909). Fontos jogi problémákra világít rá a Dolgozatok a magánjog köréből (1910) vagy Az Országbírói Értekezlet félszázados évfordulójához címmel írt munkája a Jogtudományi Közlönyben (1911). A Magánjogunk alakulása a jogegyenlőségi államban című dolgozatát a neves jogtudós, bíró, akadémikus Grosschmid Béni jogtanárként való működésének 30. évfordulójára készítette 1912-ben. Kiss Albert rektori székfoglalóját 1934-ben A római jog receptiója címmel tartotta meg Szegeden. A római jog németországi receptiójának jogtörténeti előzményeit, valamint az akkori társadalmi és gazdasági helyzetet elemezte.

Szegedi tevékenységének elismeréseként a Ferenc József Tudomány Egyetem Barátai Egyesülete tiszteletbeli elnökévé választotta, az Egyetem Gazdasági Bizottsága pedig elnökévé. Ugyancsak elnöke volt a Mensa Publica felügyelő bizottságának. Az Országos Ösztöndíjtanács, az Országos Felsőoktatási Tanács és a Tudományos Társulatok Szövetségének tagjaként aktív tevékenységet fejtett ki az oktatási reformmal kapcsolatos vitákban. A Szegedi Sakkör, valamint a Kecskeméti Torna és Vívó Egyletnek volt az elnöke. Megalakulása óta patrónusa volt a Turul Bajtársi Szövetségnek. A szövetség szegedi kerületének primus magistere és a Turul Werbőczy Bajtársi Egyesület vezetőjeként vett rész a szegedi társadalmi, kulturális életben.

Minden szabadidejét lakitelki birtokán töltötte, ahol – a források tanúsága szerint – mintagazdaságot épített ki és működtetett. Kecskemét közigazgatási bizottsága Kiss Albert indítványára változtatta át a Lakytelek nevet Lakitelekre. Cikkeket írt Kecskemét múltjától, „régi nagyjairól” például Muraközy Imréről, a régióbeli szőlőkultúra egyik megalapítójáról.

A kormányzó által 1935-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével kitüntetett neves tudós, jogász szeretett birtokán hunyt el. Emlékére, tiszteletére a Turul Szövetség Szegeden szobrot állított 1939-ben. Balásfalvi Kiss Albert a kecskeméti református temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította 2009-ben.

A portré forrása: Pécsi Egyetemi Almanach 1367-1999