Magyar Jogászegyleti Értekezések címsor

Magyar Jogászegyleti Értekezések

Folyóirat adatok - Magyar Jogászegyleti Értekezések


Az 1905 előtt megjelent évfolyamok szabadon hozzáférhetőek, a többi csak a Könyvtárban érhető el.

Magyar Jogászegyleti Értekezések (1880–1943)
1. évf. 1. sz. (1880)–39. évf. 300. sz. (1909); és
Új folyam: 1. évf. 1. sz. (1910)–24. évf. 130. sz. (1932)A folyóirat címe: Magyar Jogászegyleti Értekezések

Új folyam: 1. évf. 1. sz. (1933)–11. évf. 41. sz. (1943)
A folyóirat címe: Jogászegyleti Értekezések és Egyéb tanulmányok.

Az Országgyűlési Könyvtár állományában és a DTT portálon:
az 1885. 27. , és az 1930. 111. füzetek kivételével minden szám megtalálható.

Nem jelent meg: 1919–1924
 

Magyar Jogászegyleti Értekezések

A lap az 1879-ben Budapesten egyesületként alakult Magyar Jogászegylet kiadványaként jelent meg. Az egyesület Csemegi Károly elnöklete alatt kezdte meg működését. Célja a jogtudomány művelése és a hazai jogélet fejlesztése volt. Ennek érdekében alapszabályzata alapján előadásokat, vitákat szervezett, ismertette és kritikailag vagy ismertető céllal méltatta a jogirodalom, az igazságszolgáltatás és a törvényhozás alkotásait. Pályadíjak kitűzésével hirdetett pályázatokat tudományos és az igazságügyi törvényhozás területéhez illeszkedő munkálatokra. Az Egylet jogterületi szakosztályokban működött, tisztikarában és választmányában a hazai jogászvilág legkiválóbbjai foglaltak helyet. Az Egylet olyan tudományos műhelyt hozott létre, amely a magyar jogfejlődést alapjaiban határozta meg.

Saját könyvkiadó vállalatot alapított, s annak gondozásában jelentette meg az Értekezéseket, melyben az általában hetenként tartott teljes ülésein elhangzó előadásokat és vitákat is közzétették.

A lapban a kor legrangosabb magyar és külföldi jogtudósai publikáltak. Gyakorlatilag alig volt a korabeli jogtudománynak, a jogirodalomnak, a törvényhozásnak vagy az igazságszolgáltatásnak olyan fontosabb mozzanata, amellyel kritikai vagy ismertető módon ne foglalkoztak volna.

A Magyar Jogászegylet 1948-ban szűnt meg, amikor megalakult a Magyar Jogász Szövetség, amelynek folyóirata az 1954-ben induló Magyar Jog.

Az Egyletet 1990-ben szervezték újjá.

A szellemi folytatásának tekinthető az 1947-ben és 1948-ban megjelent Jogászegyleti Szemle.

További adatok a lapról:
Periodicitás:

Keresztéves kötetekben általában negyedévenként jelentek meg a füzetek. 1880 és 1885 között nem alkalmaztak kötetjelzést. Az első kötetjelzés a 3. évfolyam, ami a 1886-1887-es füzeteket fogta össze. A kötetjelzés bevezetésével párhuzamosan kettős füzetjelzést alkalmaztak. Folytatták az 1880-ban elindított folyamatos sorszámozást, de az egyes köteteken belül újrainduló füzetszámozást is alkalmazták. Ezt a gyakorlatot folytatták az új folyamok esetében is. A DTT portálon a füzeteket megjelenési évük, és folyamatos sorszámozásuk azonosítja.

Szerkesztők:
A szerkesztői vagy felelős szerkesztői tisztet általában az Egylet titkára látta el: Fayer László, Meszlény Artúr, Kollár László, Nagy Dezső, Jenes Árpád

Forrás:
  • Magyar Jogi Lexikon. I-VI. kötet. Márkus Dezső. (szerk.) Budapest, 1903.
  • Horváth Attila: A Magyar Jogászegyleti Értekezések bibliográfiája (1881-1943). Budapest: ELTE, 1984. 44 p.