Az Országgyűlési Könyvtár mint parlamenti könyvtár a kezdetektől rendszeresen és szervezetten gyűjti a magyar országgyűlések által kiadott, illetve a magyar parlamentarizmussal, annak történetével foglalkozó dokumentumokat. Ennek intézményesült formája az 1962 óta létező Magyar Parlamenti Gyűjtemény.

Olvasóink – legyenek történészek, politológusok, felmenőik iránt érdeklődők vagy az Országgyűlés Hivatalának munkatársai – rendszeresen fordulnak kérdésekkel a Magyar Parlamenti Gyűjtemény szakreferenseihez. A kérdések jellege meglehetősen szerteágazó, amint azt az alábbiakban bemutatott néhány példa is jól illusztrálja.

Gyakran előfordul, hogy ősei iránt érdeklődő olvasó fordul hozzánk, mert tudni szeretné, hogy az illető mettől meddig volt képviselő, milyen párt színeiben, milyen felszólalásai voltak, milyen tevékenységet végzett, míg parlamenti mandátummal rendelkezett. Az ilyen jellegű kérdésekre a válaszokat a parlamenti napló-, iromány- és mutatókötetek, illetve almanachok segítségével találhatjuk meg. De az is előfordul, hogy csak feltételezik, hogy képviselő volt az ősük. Ezt dokumentumaink segítségével (naplómutató kötetek, lakáskönyvek) minden kétséget kizáróan meg tudjuk állapítani.

Kutatóink és szakdolgozóink gyakran érdeklődnek egy-egy téma parlamenti vitái – például a Rákóczi hamvainak hazaszállításával kapcsolatos diskurzus vagy a Szent Korona-törvény meghozását megelőző viták – iránt. Egy adott politikus életét kutatók is fel szokták keresni könyvtárunkat: a történeti szakirodalmon kívül, amit szintén megtalálnak nálunk, az adott parlamenti naplókötetek, almanachok átlapozásával pontosabb képet kapnak a kutatott személy pályájáról. Van, hogy egy képviselő bizonyos oldaláról, szakmai tevékenységéről szeretnének többet megtudni: előfordult például, hogy Rupert Dezső publikációira volt valaki kíváncsi.

Jellemző, hogy egy adott ciklus képviselői jegyzékét szeretné látni valaki, például az 1985-ös és az 1990-es parlamenti ciklusból. Van, hogy egy-egy település vagy megye összes képviselőjének listáját kell elkészítenünk 1848-tól napjainkig. Erre többnyire a képviselők vagy helytörténeti kutatást végzők kérnek fel bennünket. Ennek összeállításához többféle kézikönyvet, képviselői jegyzéket, almanachot, lakáskönyvet is végignézünk. A választókörzetek történetéhez, a megválasztott képviselők megkereséséhez a választókörzetek változó beosztását is ellenőriznünk kell, melyhez a választókörzeteket és a hozzájuk tartozó településeket rögzítő törvényeket kell átnéznünk.

Szintén sokan érdeklődnek híres képviselők beszédei iránt, tavaly például Sztranyavszky Sándor házelnök székfoglaló beszédét vagy Ravasz László az első zsidótörvény kapcsán elmondott felszólalását kerestük meg a felsőházi naplóban.

A rendszerváltoztatás után az 1945 előtti parlamenti tisztségek történetét, annak törvényi szabályozását is rendszeresen kutattuk.

Gyakran kutatják olvasóink egy-egy törvény létrejöttének történetét is, vagyis azt, hogy a benyújtott iromány, annak indokolása, a módosító javaslatok, a parlamenti bizottsági, végül a plenáris ülésen elhangzott vita hogyan alakítja véglegessé a kihirdetett törvény szövegét. Ehhez is megmutatjuk olvasóinknak, hogy milyen parlamenti forrásokat használhatnak a legoptimálisabb eredmény eléréséhez.

A fentebb kiemelt, és sok egyéb izgalmas magyar parlamenti kérdés megválaszolása során olvasóink az Országgyűlési Könyvtár katalógusára, a Magyar Parlamenti Gyűjtemény kézikönyvtárára, a kis olvasóteremben található napló-, iromány- és mutatókötetekre, illetve digitális adatbázisainkra számíthatnak. A gyűjtemény dokumentumai ma már szinte teljes egészében elérhetők a Hungaricana portálon, valamint a könyvtár digitális gyűjteményében, azonban szakreferenseink mindig szívesen segítenek olvasóinknak a minél eredményesebb kutatás érdekében.