Az IPU MNCS alapszabálya

1. melléklet az 1./2022. (VII.04.) számú közgyűlési határozathoz

Az Interparlamentáris Unió
Magyar Nemzeti Csoportjának
Alapszabálya

I.    Célok, feladatok

1. cikk    Az Interparlamentáris Unió (a továbbiakban: IPU) célja, hogy előmozdítsa valamennyi parlament nemzeti csoportokba tömörült tagjainak kapcsolatait annak érdekében, hogy szorgalmazzák parlamentjeik, államaik aktív részvételét a nemzetközi béke és együttműködés előmozdításában.
2. cikk    Az 1. cikkben foglalt célok szem előtt tartásával az IPU véleményt nyilvánít minden, parlamentáris úton rendezhető nemzetközi kérdésben és javaslatokat tesz erős, demokratikus parlamenti intézmények létesítésére és fejlesztésére; a béketeremtéshez, a konfliktusmegelőzéshez és a nemzetközi biztonsághoz történő hozzájárulás lehetőségeire; a nemek közötti egyenlőséget és a nők jogainak tiszteletben tartását szolgáló eszközök kidolgozására; az emberi jogok előmozdítására és védelmére; a fiatalok politikai életbe történő bevonásának módozataira; továbbá a nemzeti parlamenteknek a globális fejlesztési napirend eredményes végrehajtását támogató mobilizálására.
3. cikk    Az IPU Magyar Nemzeti Csoportjának (a továbbiakban: nemzeti csoport) célja a magyar törvényhozás bekapcsolása az IPU munkájába. A nemzeti csoport feladata, hogy tájékoztassa az Országgyűlést, valamint a Kormányt az IPU határozatairól és – egyetértés esetén – ösztönözze azok végrehajtását, valamint rendszeresen tájékoztassa az IPU genfi titkárságát a nemzeti csoport működéséről, annak eredményeiről.

II. Tagság

4. cikk    A nemzeti csoport megalakítását valamennyi parlamenti ciklus elején országgyűlési határozat állapítja meg, amely kimondja, hogy az Országgyűlés az IPU tagszervezetének nyilvánítja magát.
5. cikk    Az Országgyűlés testületileg tagja az IPU-nak, azaz az Országgyűlés valamennyi képviselője tagja a nemzeti csoportnak.

III. Szervek

6. cikk    A nemzeti csoport szervei:
a)    a közgyűlés,
b)    az elnökség, és
c)    a titkárság.

A közgyűlés

7. cikk    A nemzeti csoport döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
8. cikk    A közgyűlés ülését az Országgyűlés elnöke a nemzeti csoport elnökének (a továbbiakban: elnök) – az elnökség döntését követő – kezdeményezése alapján hívja össze. A közgyűlés alakuló ülését az Országgyűlés elnöke hívja össze és az Országgyűlés elnöke vagy alelnöke vezeti.
9. cikk    A közgyűlés évente legalább egyszer, az Országgyűlés plenáris üléstermében ülésezik.
10. cikk    A közgyűlés ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök vezeti.
11. cikk    A közgyűlés
a)    megválasztja az elnököt, az első alelnököt és az alelnökö(ke)t,
b)    elfogadja a nemzeti csoport Alapszabályát, illetve dönt annak módosításáról,
c)    évi egyszeri alkalommal meghallgatja az elnökség tájékoztatóját annak jövőbeni munkatervéről, továbbá beszámolóját az előző éves program teljesítéséről.
12. cikk    A nemzeti csoport elnökségét érintő személyi döntések, valamint az Alapszabály elfogadását és módosítását érintő kérdések határozathozatala során a közgyűlés határozatképességére van szükség.
13. cikk    A közgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a közgyűlés tagjainak több mint fele jelen van. A közgyűlés határozatait a jelen lévő tagok több mint felének szavazatával hozza. A közgyűlés tanácskozóképes, ha az ülésen a közgyűlés tagjainak több mint egyharmada jelen van. A közgyűlés tanácskozóképességének megállapítására csak akkor van szükség, ha azt a közgyűlés bármely tagja kéri.

Az elnökség

14. cikk    Az elnökséget az elnök, az első alelnök és az alelnök(ök) alkotják. Az elnökségi tagok személyére az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői tesznek az Országgyűlés elnöke számára javaslatot.
15. cikk     Az elnököt és az első alelnököt a legnagyobb létszámú képviselőcsoport jelöli. A további alelnökök személyére a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára, ennek hiányában az egyes képviselőcsoport-vezetői indítványok mérlegelése alapján az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot. Alelnöki tisztség – erre irányuló képviselőcsoport-vezetői kezdeményezés esetén – meghatározott időtartamra, egyes képviselőcsoporthoz tartozó képviselők által felváltva is betölthető.
16. cikk    Az elnökségi tag megbízatása megszűnik:
a)    a képviselői megbízatásának megszűnésével,
b)    a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával,
c)    ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja,
d)    a tisztségről való lemondásával,
e)    a képviselőcsoport általi visszahívásával,
f)    a 15. cikk szerinti, felváltva betöltött alelnöki tisztség esetében a megválasztáskor meghatározott időtartam leteltével,
g)     a házelnök ezirányú javaslata alapján, a közgyűlés – a 13. cikk szerint meghozott – döntésével.
17. cikk    Az elnökségi tag megbízatásának megszűnése esetén a megválasztására javaslatot tevő képviselőcsoport vezetője - a 16. cikk f) pontjában foglalt eseten kívül - haladéktalanul javaslatot tesz az új elnökségi tag személyére. Az új elnökségi tag megválasztása érdekében – szükség esetén – rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
18. cikk    Az elnökség
a)    kezdeményezése alapján az elnök javaslatot tesz az Országgyűlés elnökének a nemzeti csoport éves nemzetközi programjára;
b)    gondoskodik a nemzeti csoport képviseletéről hazai diplomáciai eseményeken, beutazó delegációk fogadása esetén, továbbá az IPU nemzetközi közgyűlésein és egyéb speciális rendezvényein;
c)    kapcsolatot tart az IPU genfi titkárságával és az ENSZ-hez akkreditált New York-i irodájával, és megadja a 3. cikk szerinti tájékoztatást az IPU-nak;
d)    koordináló szerepet lát el az országgyűlési képviselőcsoportok között a regionális baráti tagozatok és kétoldalú baráti csoportok megalakításáról szóló javaslatok előkészítése és vezetőségi tagjaik jelölése során. Azon képviselőcsoportok, amelyeknek nincs képviselőjük az elnökségben, az Országgyűlés regionális baráti tagozatait és kétoldalú baráti csoportjait érintő elnökségi egyeztetőre tanácskozási joggal felruházott képviselőt delegálhatnak;
e)    kezdeményezése alapján az elnök javaslatot tesz a regionális baráti tagozatok, valamint a kétoldalú baráti csoportok létrehozására, összetételére és vezetőségi tagjaira, amelyet az Országgyűlés elnöke hagy jóvá;
f)    tájékoztatja a közgyűlést a jövőbeni munkatervről, továbbá beszámol az előző éves program teljesítéséről;
g)    dönt a nemzeti csoport tagjai által a nemzeti csoport működésének támogatása céljából fizetendő éves tagdíj összegéről, továbbá évi egyszeri alkalommal meghallgatja az elnök beszámolóját a költségekről és a források felhasználásáról;
h)        ellát minden egyéb – nem a közgyűlés hatáskörébe utalt – feladatot.
19. cikk    Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen az elnökség tagjainak több mint fele jelen van. Az elnökség döntéseit egyhangúlag hozza meg. Konszenzus hiányában az elnök dönt.
20. cikk    Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az elnök – az elnökségnek való utólagos beszámolás kötelezettsége mellett – jogosult az elnökség ülésein kívül a 18. cikk b) és c) pontjai körébe tartozó intézkedések megtételére. Az elnök jóváhagyja az elnökség által – a 18. cikk g) pont szerint – meghatározott éves tagdíj-befizetésekből keletkező pénzügyi keret felhasználását.
21. cikk    Az elnök az IPU nemzetközi rendezvényein résztvevő többpárti IPU elnökségi delegáció vezetője, az első alelnök a delegáció helyettes vezetője.

A titkárság

22. cikk    A nemzeti csoport titkárságának feladatait az Országgyűlés Hivatala Külügyi Igazgatóságának IPU Titkársága látja el. Az IPU Titkárság feladata az elnökség IPU közgyűléseken és speciális konferenciákon történő részvételének előkészítése, helyszíni támogatása és utógondozása, valamint az elnökségi tagok elnöki, illetve alelnöki minőségben folytatott hazai diplomáciai találkozóinak megszervezése, előkészítése és utógondozása.
23. cikk    A nemzeti csoport titkára a közgyűlésen, az elnökség ülésein, továbbá az IPU nemzetközi rendezvényein a magyar küldöttség titkáraként vesz részt.

IV. Pénzügyi rendelkezések

24. cikk    A nemzeti csoport tagjai a nemzeti csoport működésének támogatása céljából az elnökség által megállapított összegben, a képviselői tiszteletdíjból - az országgyűlési képviselők általános választásának évében két részletben – levonásra kerülő éves tagdíjat fizetnek. Az így képződő éves keret felhasználását az Országgyűlés Hivatalának Gazdasági Főosztálya tartja nyilván.
25. cikk    Az Országgyűlés IPU tagságáért a nemzeti csoport az Országgyűlés költségvetéséből – az IPU által megállapított összegben - éves tagdíjat fizet az Interparlamentáris Unió - számára. Az Országgyűlés emellett éves tagdíjjal járul hozzá az IPU Fejlett Demokráciák Geopolitikai Csoportjának működéséhez.
26. cikk    Az elnök az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 105. § (2) bekezdésének megfelelő tiszteletdíjban részesül.
27. cikk    Az elnökség és a nemzeti csoport tagjainak külföldi hivatalos utazásait az Országgyűlés elnöke engedélyezi.

V. További rendelkezések

28. cikk    Az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével a nemzeti csoport megbízatása is megszűnik. Az elnökség hatáskörét az új elnökség megválasztásáig – halaszthatatlan ügyekben – az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

  A közgyűlés az Alapszabályt a 2022. július 4-én tartott alakuló ülésén fogadta el.