Actual information Duplicate 0

Dear Visitors,
On 23-24 May (Thursday-Friday), there may be short (a few minutes) disruptions on entry to the building.
Thank you for your understanding.

Katalóguskeresés Duplicate 1

 

Nyitó oldali csempék

Asset Publisher

Az első magyar büntetőkódex-tervezet

A büntetőjog-politikában a Rákóczi-szabadságharcot követően beállott változás nyomán indultak meg a magyar országgyűlésben a kodifikációs munkálatok. Ennek terméke a latin nyelven készült 1795. évi javaslat is (Codex de delectis eorumque poenis), amelyet a szakirodalom az első magyar büntetőkódex-tervezetként tart számon.

Büntető kódex

A mű címlapja

A magyar jog történetében többször is felmerült annak szükségessége, hogy rendszerbe foglalják, rendezzék a hazai büntetőjogot. Hazánkban Európa nyugati államaihoz képest meglehetősen kései jelenség volt a kodifikáció. Finkey Ferenc a büntetőjogi kodifikációk kezdeteként Európában a 15. századot jelölte meg. Magyarországon a 15. és 16. század fordulóján több ízben tárgyalt az országgyűlés a jogrendezésről, azonban átfogó kódex a jogrendszer egyetlen területén sem született.

Az 1790-1791. évi országgyűlés sok egyéb jogszabály mellett hatályon kívül helyezte – az uralkodó által amúgy is visszavont – Sanctio Criminalis Josephinát. Az 1787-ben kelt kódex, amely II. József reformgondolatait foglalta össze, a Habsburg abszolutizmus 18. századi jogi kodifikációs törekvéseinek haladó elemeket is tartalmazó eredménye. A diéta egyidejűleg intézkedett a jogrendezés követelményeinek megfelelő munkálatok megindításáról. Az 1791. évi 67. törvénycikk alapján kiküldött VI. országos választmány az ország egész közigazgatásának és igazságszolgáltatásának reformjáról, új rendjéről volt hivatva javaslatokat készíteni. Ennek a nagyszabású és nagy terjedelmű munkának volt része a büntetőjog és a büntetőeljárás átfogó szabályozása. A jogügyi Választmány három tagját bízta meg a büntetőtörvény-javaslat tervezetének elkészítésével: Szentiványi Ferenc, sárosi főispán elnöklete alatt Szirmay Antalt, a tiszáninneni kerületi tábla elnökét és Reviczky Józsefet, a tiszántúli kerületi tábla ülnökét.

A Deputatio 1795 februárjában eleget tett a kötelezettségének és 12 terjedelmes kötetben összefoglalta a munkálatok eredményeképpen elkészített javaslatokat. Az anyag részét képező Codex azonban soha nem került az országgyűlés elé. A rendek 1802-ben, majd 1807-ben újfent sürgették a tervezet napirendre tűzését, erre viszont végül nem került sor. 1807-ben a tervezet teljes terjedelmében nyomtatásban is napvilágot látott: Codex de delictis eorumque poenis pro tribunalibus Regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum per regnicolarem juridicam deputationem elaboratus. Pest: M. Landerer de Füskut. 1807.

A tervezet a magyar büntető-jogalkotás nagy jelentőségű dokumentuma, az első olyan magyar jogszabálytervezet, amely átfogja a jus criminale egész területét, tartalmazza az összes fontos anyagi és eljárási büntető-jogintézmény szabályozását. A javaslat tette meg az első lépést a jogegyenlőség elvének törvénybeiktatására, amikor a büntetési rendszert egyenlőnek tervezi nemesre és nem nemesre, „és ezzel az első pörölycsapást készül mérni a nemesség rendi különállására.” A javaslat örök érdeme a humanizmus terén az első alkotmányos lépés, miszerint dokumentálja az addig uralkodó tortúra rendszerének eltörlését, amit már korábban az 1790/91. évi XLII. tc. külön is kimondott. Finkey Ferenc szerint a javaslat „… korának színvonalán állott, és az akkor kipattant szabadelvű eszméket igyekezett a magyar büntetőjogba beleplántálni. Kétségtelen, hogyha a javaslat törvénnyé válik, az 1791-i francia Code Pénal mellett a legkiválóbb európai Btk. lett volna, mely a magyar büntetőjogban nemcsak időileg legelső, de a magyar alkotmány fejlesztése szempontjából korszakos jelentőségű lett volna… De méltó társa, vagy legalább is úttörője volt ez a javaslat a félszázad múlva készült legjelesebb büntetőjogi javaslatunknak, a Deák Ferenc 1843-i javaslatának is.”

Az 1807-ben kiadott kötet a Magyar Parlamenti Gyűjtemény muzeális dokumentumait gazdagítja, a javaslattal foglalkozó monográfia pedig, melynek függelékét képezi a javaslat magyar nyelvű fordítása is, szabadpolcon, a Nagy olvasóterem jogi szekciójában érhető el.

Az 1795. évi javaslat mellett megtalálhatók szabadpolcon a hazai büntető jogalkotás jelentős javaslatai, tervezetei, valamint a hozzájuk kapcsolódó anyaggyűjtemények, kommentárok is, amelyek segítségül lehetnek a büntető kodifikáció legfontosabb állomásainak, eredményeinek áttekintésében. Megtaláljuk a polcon többek között a Fayer László szerkesztésében megjelent négy kötetes Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye című összeállítást is, amely a nyomtatott forma mellett szabadon elérhető digitálisan is.

A büntető javaslatok, tervezetek mellett a hazai magánjogi kodifikáció történetének kimagasló „alkotásai” is helyet kaptak az olvasóteremben, melyek közül néhány érdekes kiadványra szeretnénk majd későbbi írásainkban felhívni az érdeklődő olvasók figyelmét.

Banner

Online account

Hungarian Juristical Portal

Országház Könyvkiadó

MPGY

Rare Books and Manuscripts Collection

Bibliography of Legislation and Public Affairs

Repository of Architectural Plans

Image Repository

ADT